Fénymag arcokat festettem ebben az évben utoljára. Nem terveztem el őket előre, valójában az előző képem egyik részletének folytatása. Leültem, hogy fessek magamnak egy Buddha fejet. De a Buddha arc egyre csak változott, bennem pedig egyre csak nőtt egy áramlat, amiben ősi hangok csalogattak, elfeledett formák bomlottak ki.
Mindegyik ugyan olyan formából indult el, egy kis magocska a körben, és csak hagytam kikelni őket, mint ahogy az 5 elem világában is kikel a mag, ha megkap minden számára szükségeset.
A méretük nem túl nagy(kb 25x25cm) Egy mag is kicsike, de milyen sok minden van benne! Ha arra gondolok, hogy a kezemben fogok egy apró magot, amiben benne van már az egész növény, szárastól, levelestől, gyökerestől, mindenestől! Mekkora csoda ez! Valahogy ilyen csodának éltem meg én is ezt a rajzolási folyamatot, én csak figyeltem, mi nő ki belőlük. Köszönöm őket.
Legyen mindenkinek békés év végéje.
